Énértem halt Isten Fia?
Értem történt íly áldozat?
Ő, akit én úgy bántottam,
Énértem állt ki kínokat!
Felfoghatatlan szeretet,
Mely engem, bűnöst megmentett!
Nagy Istenem, ó, hogy lehet,
Hogy értem adtad életed?

A Halhatatlan halált lát—
Ki fejti meg e mély talányt?
Angyalok fel nem tárhatják
Az égi szeretet titkát!
Ez kegyelem! imádja föld!
Titok ez angyalok előtt!
Ez kegyelem! imádja föld!
Titok ez angyalok előtt!

Elhagyta Atyja trónusát,
Oly végtelen volt irgalma.
Eljött, hogy szolgáljon nekünk,
Éltét miértünk áldozva.
Mérhetetlen e kegyelem,
Mert rámtalált, ó, Istenem!
Mérhetetlen e kegyelem,
Mert rámtalált, ó, Istenem!

Börtönben volt soká szívem,
Lelki éj s bűn bilincsében.
Rám hullott szemed sugara,
S fény ébresztett börtönömben.
Láncom lehullt, szív szabadult!
Lábam készen utánad indult.
Bilincs lehullt, szív szabadult,
És lábam, ím, utánad indult.

Mélyen szívemben szól e hang:
Teljes bocsánat már tiéd!
Békét hozott a Golgota,
Eloltá a harag tüzét.
Hoz újulást a drága vér,
És érzem: Jézus bennem él.
Hoz újulást a drága vér,
És érzem: Jézus bennem él!

Nem félek már kárhozattól:
Jézus enyém: s Véle minden!
Életem őbenne örök,
És szentségét felölthetem.
Vár rám, tudom, égi trónon,
Hol koronámat megkapom.
Vár rám, tudom, az égi hon,
Hol koronámat megkapom!